Kontroll (2003)

Kontroll

(2003)

Magyar thriller, 100 perc

 

 



 Antal Nimród egyetlen Magyarországon forgatott filmjéről fogok írni, melyet külföldön is nagy elismerés fogadott és (sajnos) az utóbbi évtizedek majdhogynem egyetlen jó magyar filmje. Ebben az egy-két évtizedben ugyanis a magyar "filmkészítők" karmai közül csupán az amerikanizált filmek jönnek ki, ami nem is lenne baj, ha zömében nem a lehető "legkommerszebb" romantikus vígjátékok műfaját választanák ki erre a célra.

 

A Kontroll egy nagyon jó példa arra, hogy még a hazai közönség is be tud fogadni az "S.O.S Szerelem"-hez hasonló, harmatgyenge produkciókon kívül valami egészen különlegeset. Megéri kockáztatni, hiszen a magyar földekre hazatért rendező - egy kis szakértelemmel - is nagyot tudott alkotni, mind a thriller, mind a dráma és mind a vígjáték műfajokon belül - egyetlen filmbe sűrítve.

 

Bulcsú otthonaként nevezi e sötét búvóhelyét,
melyben a számára még sötétebb külvilág elől bujkál.



 



Ez rögtön az első negatívumhoz vezet, ugyanis a film egyszerre több lábon akar állni, mégpedig nem épp az egymáshoz szorosan köthető műfajokkal. A film thrillerként indul, majd egy erős kezdés után átmegy vígjátékba, s a krimi szálat így jó ideig elhanyagolják. Kriminek nem elégpörgös, vígjátéknak nem elég vicces, egy akciófilmhez képest pedig édeskevés akciójelenet. Az ördögi kör során pedig sokat kell várni, mire visszatérünk ugyanarra a történetszálra (s ezzel együtt ugyanarra a műfajra).

 

Bulcsú, a történet főhőse a film elején a metróállomás padlóján ébred, melyet nemcsak a pszichothriller szál egyik elemeként, hanem a főhős rejtélyes múltjának kiindulópontjaként is fel kívántak használni. Itt még nem tudjuk meg, miért pont itt ébredt fel, ám Bulcsú nem esik pánikba, így arra következtethetünk, hogy éjjel itt merült álomba. Ami elég idegesítő, hogy a rendező megpróbált titokzatosan bánni Bulcsú múltjával - ami nem is baj, csakhogy túlzásba viszi. A film felénél is mindössze annyit tudunk meg róla, hogy jelenlegi munkája előtt mérnökként vagy valami ilyesmiként tevékenykedett. Itt valószínűleg a társadalomkritika apró szikrája lobban fel, mivel Bulcsú a rohanó, modern világ elől bújt el a számára semmivel sem zordabb környezetű jegyellenőr bőrébe, aki amellett, hogy nap mint nap szembesül a munkájukat semmibe vevő utasokkal, meg kell küzdenie a titokzatos idegennel is, aki az embereket a metró elé lökve nyomban el is tűnik - nyomtalanul.

 

 

A film ennek szálán sok nagyszerű szimbolikát felvonultat; magát a sorozatgyilkost, mely akár Bulcsú végleg megtébolyodott énje vagy egy teljesen más személyisége is lehet. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a csuklyás alak maga a Halál, a metróállomás mocskos falai pedig maga a Pokol. Ez megmagyarázza a végső jelenetet is, melyben Bulcsú angyalnak öltözött barátnőjével felmennek a külvilágba vezető lépcsőn, ahonnét a leszűrődő napfény akár a Mennyország kapuja is lehet.

 

Értékelés: 75%