Szárnyas fejvadász - rendezői változat
(Blade runner, 1982)
Amerikai sci-fi dráma, 117 perc
Ridley Scott 1982-ben bemutatott filmje, mely a sci-fi irodalom legnagyobb személyisége, Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regényének adaptációja. Harrison Ford harmadik legnagyobb filmes karakterének, s a cyberpunk stílusnak teremtője. Ez a Szárnyas fejvadász.
Philip K. Dick minden egyes művében felveti a jövő lehetőségeinek sötét oldalát. Vajon mi van akkor, ha az ember alkot valami hatalmasat, s azt kapzsiságának köszönhetően előbb-utóbb kénytelen lesz kiírtani? Ezt az állandó - mára különösen időszerűvé vált - mondanivalóját minden egyes művében megjelentette, ám a Szárnyas fejvadászról érződik leginkább a célja. A tucattermékként gyártott science fictionökkel szemben való elvárásokat (autós üldözés a felhőkarcolók között, esetleg űrbéli lövöldözések) ezek a művek mind félrelökik, a Szárnyas fejvadász leginkább. A mű jövőbe építésének kizárólag a pesszimista teória felvetése volt az oka, mely szerint egykor majd a teremtmény tartja rettegésben a megalkotóját.
Ennek ellenére nemcsak hogy nem könnyen emészthető, hanem nehezen érthető is. Talán a játékidő volt túl hosszú, sokat pazaroltak a replikánsok "bosszúhadjáratának" nyomon követésére, nem tudom. A jövő haldokló városának látványa, a fellobbanó lángok az épületek között tényleg lenyűgözőek, és természetesen a film fő bölcsessége is gondolkodásra méltó, ha valaki ki tudja bogozni. A filmtől komor hangulatot vártam, s ezt meg is kaptam, az itt-ott elhelyezett film noir jelenetek is hangulatosak voltak, amihez Vangelis szaxofont imitáló szintetizátorjátéka is remekül passzolt. Ezek a jelenetek meghozták számomra a múltat a jövőbe.
A film eleje számomra azonban még így is eseményszegény volt, mint mondtam, talán túl sok jelenetet "pazaroltak" a replikánsoknak, így egyszerre sok volt nekem az elejére besűríteni ezeket a részeket. A film elsőre nem tetszett, értettem persze a mondanivalóját, de a teljes alkotás magában úgy nézett ki, mintha a vágási munkálatokat nem végezték volna el. A mondanivalót már az elején megkapjuk, Deckard nyomozására viszont még jó darabig várni kell. Épp ezért több kérdőjellel állk fel a film után, mint mikor leültem. A rendezői változat végső jelenetei azonban nagyon el lettek találva, egy gyönyörű monológ után kapunk egy igen meglepő befejezést, mely már nem mondanivaló, nem tanlság, de aki rájön, Deckard miért találja a lakása előtt a papír unikornist, annak garantáltan nem lesz közömbös a film.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése